Ezeknek a budapesti épületeknek ma már csak hűlt helyét találjuk

Kivételesen nem a századelőig mentünk vissza, hogy felkutassuk Budapest eltűnt épületeit, ugyanis a 2010-es évek óta jó pár, az 50-es évek után épült, késő modern (vagy ahogy többen ismerik: szocmodern) házat bontottak el. A Magyar Rádió egykori stúdiójának is otthont adó irodaház bontása jelenleg is zajlik, míg a korszak egyik high-tech épületét ma már csak az interneten láthatjuk.

A háború utáni modern építészettel sokáig hadilábon álltunk, csak az elmúlt években kezdtük jobban megismerni és megszeretni az akkoriban épült házakat. Ebben sokat segített például a Budapest100 70-es évek építészetét bemutató hétvégéje, a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának tematikája, illetve a Kiscelli Múzeum virtuális építészeti leletmentő projektje. 

Sokan csúnyának vélik ezeket az épületeket, de a negatív megítélésnél talán sokat nyom a latban a szocializmus emléke is. Sokak szerint ugyanis minden, ami az elmúlt politikai érában épült, szükségképpen a hazugság és egy szomorú korszak emlékét őrzi, éppen ezért bontásra érdemes. Az érzelmi töltet érthető, ám a késő modern épületek sokkal inkább az újító szellemiség, a provokáció és a fejlett technológia hírnökei. 

Országos Villamos Teherelosztó

A Várnegyedben, az Országos Levéltár mellett állt Országos Villamos Teherelosztó bontásáról nemcsak az építészeti sajtó cikkezett sokat, és nemcsak a szakmát rázta meg a hír, de a közvéleményt is megmozgatta. Bár 2016-ban a szakma összefogásának köszönhetően megmenekült a bontástól Virág Csaba ikonikus ipari épülete, 2020-ban már nem tudták megvédeni. Az üveg-acél-beton homlokzatú ház a maga korában egyike volt a legmodernebb épületeinknek, ami egyébként azért került fel a Várba, mert ki kellett szolgálnia az Úri utcában működő MVM Országos Villamos Teherelosztó Központját.

Az építész tekintettel volt a történeti környezetre is, így például az itt lévő házak némelyikében még meglévő gótikus ülőfülkéket is megidézte a Teherelosztó előterében.

2020-ban végül egy kormánydöntés alapján indult meg az épület bontása, a munkálatokat a funkcióváltással, az elmaradt karbantartással és a helyszínnel indokolták. A Teherelosztó helyén a tervek szerint a Levéltár új szárnyát építik meg.

Újpesti Ady Endre Művelődési Központ

Ezt a házat leginkább az újpestiek és a szakmabeliek ismerték, pedig kimondottan különleges volt a megjelenése. Felajánlásokból származó anyagokból épült, így került a homlokzatra pala, a belső terébe pedig farostlemez. A 70-es évek végére egyre inkább előtérbe került a népművelés, amit igyekeztek nem felülről irányítani, hanem a közösségekre szabni, így Újpest újonnan építendő művelődési központját is ez alapján tervezték meg. Az 1986-ra elkészült házzal az építész, Ferencz István Újpest egykori kisvárosi hangulatát szerette volna visszahozni.

Egyfajta városi fórumot tervezett, ahol egyszerre volt jelen a szórakozás, a művelődés és a pihenés. Volt itt többek között művészeti galéria, kézművesműhely, nyelvi labor, és voltak előadótermek is – csupa olyan funkció és helyiség, amelyekre ma is igénye van a városi embereknek –, sőt, a tervező arra is gondolt, hogy a művelődési központ finanszírozása érdekében magántulajdonba adható üzleteket és vendéglátóhelyeket is kialakít. A központot 2021-ben elbontották, BAM living Újpest néven egy 146 lakásos beruházás épül a helyén, közösségi terekkel, üzletekkel, coworking irodákkal és intelligens parkolóházzal.

Fontana üzletház

Egy ideje más arcát mutatja a Régi posta utca és a Váci utca sarka, mint 4-5 évvel ezelőtt. Az egykori Fontana üzletház helyén ma már a Müller hatalmas áruháza áll, a lépcsőzetesen visszahúzott homlokzat játékosságát átvette egy klasszikus kortárs épület. Az egykori üzletházat az Ybl-díjas Vedres György tervezte, aki a 70-es években a belváros rendezési tervét is elkészítette, és 1983 júliusában nyitotta meg kapuit Aranypók-Konsumex Divatáruház néven.

Az épület elég menőnek számított az akkori Budapesten, a Népszabadság egyenesen világvárosi üzletháznak nevezte, a jól ismert Fontana nevet egy nyilvános tervpályázat eredményeként kapta 1986-ban, amivel az épület előtt álló Hermész-kútra is utaltak, és ekkor került fel a ház homlokzatára a jin-jang szimbólum is. Az ikonikus Fontanát 2020-ban kezdték el bontani, a helyén álló nyolcszintes épületet 2024 végén adták át, ma itt van az ország legnagyobb Müller drogériája, de a bolt mellett 40 lakást is kialakítottak benne.

A munkásőrség székháza

A Gellért-hegy lejtőjén álló volt MCC-kollégium épületében előtte a Balassi Intézet működött, még régebben pedig a munkásőrség székháza volt itt. Az épületet Pázmándi Margit tervezte, aki máig az egyetlen építésznő, aki kétszer is Ybl-díjat kapott. A Somlói út 51. szám alatti házat 2024-ben bontották el, hogy helyén felépüljön az MCC Mátyás király korát idéző új kollégiuma. Pázmándi számára morális kérdéseket vetett fel a székház tervezése (ahogy minden megbízás, ami a párttól érkezett az Általános Épülettervező Vállalathoz), de végül elvállalta. 

Amikor a megbízást 1981-ben megkaptam, két lehetőség között választhattam: vagy másnak adom tovább a megbízást és a társasházaktól elszlömösödött hegyoldalra újabb épületet nem tervezek, vagy vállalom a feladatot, ami kevésbé népszerű, nehezebb és sok támadást involváló, de úgy érzem becsületesebb megoldás. Számomra a 32 év sokszor nehéz, de mindig megvalósuló feladatai után egyértelmű volt a feladat vállalása

– emlékezett vissza Pázmándi Margit.

Az elbontott ház azon kevés modernista épületek egyike volt, amelyek valahogy sikeresen megérkeztek a 21. századba, és egy kis ráncfelvarró felújítás után sikerült megfelelő funkciót találni nekik. Mi szerettük a betonépület piros-zöld festését és a hátsó front színes kis részleteit, amik igazán izgalmassá tették.

A Magyar Rádió irodaháza

2021-ben derült ki, hogy a Palotanegyedbe költözik a Pázmány Campus, egészen pontosan a Magyar Rádió egykori területére, és ezért elbontják a műemléki védettség alatt nem álló épületeket. Azokat, amelyekben egykor a stúdiók működtek, de itt volt az archívum, a műhely, a bunker, a garázs és a kazánház, valamint a mindenki által ismert, 1969-ben épült irodaház is.

Az Esterházy-palota és a Károlyi-palota között álló épület homlokzatának elsősorban Somogyi József szobrászművész bronzműve volt az érdekessége. A legendás 6-os stúdió 1936-ban készült el Münnich Aladár és Békésy György (ő később orvosi Nobel-díjat kapott) tervei alapján – ezt 2024-ig használták. Bár a stúdió fali paneljeinek egy részét sikerült átmenteni a Dohnányi Ernő Zenei Központba (ahogy a 24.huis írja, a folyosón van néhány darab), a Magyar Rádió modern épületeiből semmi sem maradt.